SZÍVCSAKRA - ANAHATA

Az alábbiakban a csakrákat bemutató bejegyzéssorozatunkban a szívcsakráról olvashattok. Most is, akárcsak az előzőkben is Klausbernd Vollmar könyvét használtuk forrásanyagként, ahol mindez bővebben megtalálható.

"...ELNEVEZÉSEI: szívcsakra, anahata csakra (a szanszkrit anahata: örökké megújuló szóból)

ELHELYEZKEDÉSE: a mellkas közepén, a szív magasságában, a legtöbben mégis kissé balra érzik, ahol a szívük dobog

ENDOKRIN MIRIGYEI: a csecsemőmirigy

HORMONAI: thymosin

ÉRZÉKELÉSE: tapintás

HOZZÁTARTOZÓ TESTRÉSZEK: bőr, kezek, szív (vérkeringés), tüdő

SZÍNE: a zöld, mind a színkör középső színe, valamint részben az arany és a rózsaszín is

MANTRÁJA: yam, (jangnak ejtve)

MEGERŐSÍTÉSEI: Össze vagyok kapcsolva minden érző lénnyel

KÖVEI: aventurin, rózsakvarc, smaragd és minden zöld kő, mint például a malachit, az olívin és a turmalin

ILLÓOLAJAI: bazsalikom, rózsa, kömény

A szívcsakra szintjén kezdünk tudatára ébredni mentális képességeinknek. Felfedezzük magunkban azt a hajtóerőt, amely arra ösztönöz, hogy intellektuális témákkal foglalkozzunk. C. G. Jung szerint az ember racionális funkciói a szívcsakráná kezdődnek. Gyakran mellkasunkra ütünk, ha ki akarjuk hangsúlyozni tudatos énünket. Minden esetre valamilyen hasonló mozdulatot teszünk, amikor jelezni akarjuk énünket. Ennek ellenére csak a harmadik szem síkján tudunk teljesen tudatosan gondolkodni, és csak itt lesznek saját gondolataink. A szív síkján legtöbbször a gondolataink befolyásolnak minket, és nem fordítva.

A szívcsakra a megismerés és a tudatosság székhelye. Itt pillanthatunk bele tudatunkba. Ez a levegő minőség, amely a szíven mint megismerő szerven keresztül működik. A levegő ugyanúgy, mint a szeretet, mindennel összeköt bennünket. Ez megfelel e csakra alapelvének és a tibeti buddhizmusnak is, amely szerint igazi megismerés a szeretetből fakad, ami pedig a szívből származik. Ezen a síkon tehát meg kell tanulnunk együttérezni.

Alice Baily úgy véli, hogy a szívcsakra energiája határozza meg, hogy inkább az alsó, vagy a felső csakrák energiájával élünk.

A szív szanszkritül hrdaya, ami áldást, és elfogadást is jelent. A szívcsakrával való foglalkozás egyik célja, hogy az emberi kapcsolatokban kiegyenlítsük az áldást és az elfogadást. Ehhez pedig szívélyesség és együttérzés kell. Valójában minden szinten ki kell egyenlítenünk az adást és az elfogadást és meg kell tanulnunk, hogy a dolgokhoz nem szabad görcsösen ragaszkodnunk, de az sem helyes, ha mindent kiengedünk a kezünkből.

Hol vagyunk nyitottak és hol zárkózottak? Ezek azok a tipikus kérdések, amelyeket e csakra szintjén kell eldöntenünk, és amelyek egy pszichológiai síkon az adást és az elfogadást fejezik ki.

A szív síkján ezen kívül a megbocsátással is foglalkoznunk kell. A kereszténység azt mondja, hogy a Miatyánk azon része, ahol a bűnök megbocsátásáról van szó, a szívcsakrára vonatkozik, ezért szívből kell kimondani is.

A megbocsátás nem más, mint az együttérző cselekvés.

A SZÍVCSAKRA BETEGSÉGEI:

Korszakunkban sok olyan betegség van, ami összefügg a szívcsakrával. Ide tartoznak például az allergiák és az immungyengeségek, amelyek száma egyre növekszik. A szívcsakrával döntjük el, hogy mit fogadunk el és mit nem. Fizikai síkon ennek az antitestképzés felel meg. Ahogyan az antitestek eldöntik, hogy mi használ nekünk, és mi árt, úgy teszünk mi is ilyen különbséget a szív és a szeretet síkján.

A szívcsakránál gyakran kell feloldani egy bizonyos keserűséget. Ideális esetben ezzel megtanuljuk kezelni a szomorúságot és a megbocsátást. A betegségek fő okai olyan fel nem dolgozott érzések, amelyek a szívcsakra körül páncélt képeznek. A porosz testtartás ahol csak kihúzott mellel és behúzott hassal lehet közlekedni e páncél kulturális megjelenése. Ezt a testtartást tudatosan sulykolták a katonákba, mivel elősegíti a nem kívánatos érzések kontrollját.

A zárt szívcsakra megmutatkozik a hajlott testtartásban is, ami a mi kultúránkban sokszor jellemző. Ez megrövidíti a gerincet, ami szűkíti a szívcsakra területét, így az energiák nem tudnak megfelelően áramlani, és ez az érzelmi gátak létrejöttében nyilvánul meg. A hajlott testartás a mellkas páncéljáre is utal, amit a kialakuláskakor még könnyű helyrehozni. Ilyenkor fontos, hogy olyan gyakran hajlítsuk hátra a gerincet, amilyen gyakran lehet. Ezt nem elég néhányszor elvégezni, hanem szokássá kell tenni: olvassunk például a hasunkon fekve, könyökölve. Ha rendszeresen gyakoroljuk ezt a testtartást, akkor különösebb erőfeszítés nélkül aktiválhatjuk és megnyithatjuk szívcsakránkat. Ha nyitottabb a szívcsakra, akkor több levegő kerül a mellkasba, ami kedvez az olyan érzéseknek, mint a szeretet és együttérzés.

A SZÍVCSAKRA FIZIOLÓGIÁJA:

A klasszikus felfogás szerint a szívcsakra irányítja a csecsemőmirigyet, a szívet és a vérkeringést. A csecsemőmirigy, amely a pubertáskorig nő, majd elkezd zsugorodni, a fehérvérsejtek képzésében vesz részt, ezért fontos része az immunrendszernek.

A SZÍVCSAKRA ZAVARÁRA VISSZAVEZETHETŐ LELKI BETEGSÉGEK ÉS PROBLÉMÁK

allergia (asztma, csalánkiütés, ekcéma, szénanátha) autoimmun betegségek, immungyengeség, rák, fertőzések, szívpanaszok, vérkeringési problémák, lelki problémák." (Vollmar:2002, pp. 53-61)