KALCEDON

"...Finom kék, galambkék, olykor kékeszöld, barnáskék, szürkés, üveges vagy viaszos fényű, általában homályosan áttetsző finomszemcsés kvarcmódosulat.

Nevét valószínüleg a boszporuszi Chalkedon városról kapta, de már Atlantiszon a tizenkét szent kő közé tartozott. Az ősi tibetiek a lótuszvirág jelképeként a tökéletesség, az igazi szépség és az erő szimbólumaként értelmezték. A mágusok szerint nem csak lázcsillapító és egészségvédő, hanem fokozza a testi erőt és befolyásolja az időjárást is. A víz és a levegő elem keveredését hordozza magában. A kereskedelemben előforduló kalcedonokat általában mesterségesen állítják elő: festett achátok. A jupiter hatása alatt álló, a Nyilas jegyéhez kapcsolható követ éjszaka, ametisztröggel töltsük fel.

A kalcedon tiszta, kékesfehér színével a torokcsakra betegségeire, a torok-, és mandulagyulladásra hat, erősíti a hangszálakat, a toroktájéki műtétek után is segít. Az ádámcsutkára téve kellemes, nyugató hangulatot teremt.

Dadogósoknak, szónokoknak, énekeseknek egyaránt javasolt, a hangszálakat védi, a beszédünk tisztább, érthetőbb és nyugodtabb lesz. Elixírjét igyuk, ha rekedtek vagyunk, ha elmegy a hangunk, esetleg kapar a torkunk. Fordulhatunk hozzá súlyosabb esetekben is pl.: kóros rekedtség, átmeneti süketség.

Nyakláncként köhögésnél, hörghurutnál hordjuk. Lázcsökkentő, erősíti a hallást, a szem izmait, javasolt a zöldhályogra. Támogatja a pajzsmirigy anyagcseréjét, jótékonyan hat az öngyógyító központra, fokozza a szervezet nyiroktermelését, hat a vörösvértestekre, a vérkeringésre, gátolja a vérzést.

Gyógyítja a nyálkahártyát, az ödémát, tisztítja a bőrt. Erősíti a csontokat, a csontvelőt, a tüdőt, a lépet, a szívet, csökkenti az érelmeszesedést, gyógyítja a gennyes sebeket, a leukémiát. Csökkenti az epekőképzódésre való hajlamot. Idegnyugtató hatását Hildegard fedezte fel. A nők köve, mert elősegíti a kismamák tejképzését, ezért a szoptató anyák köve. A változás korában csökkenti a nyők érzékenységét.

Megnyitja a torokcsakránkat és ezzel elnyomott érzéseinket felszínre hozza. A kalcedon megtanít végighallgatni a mások gondolatait, megtapasztaljuk, mit érez és gondol a másik, így tisztázhatja a félreértéseinket. Ugyanakkor a saját gondolatainkat is jobban rendezzük, figyelmessé, kitartóvá tesz.

A szóbeli vizsgákon tartsuk magunknál, mert izgatottságunkat elmulasztja, higgadtságot, jókedélyt biztosít, fejleszti a kifejezőkészségünket..." (Sang-E-Sitara,1998,pp.: 170-172)